A vakság gyógyításán dolgozó tudóst a látás területének és a retina kutatásának egyik legnagyobb szaktekintélyének nevezik a világon. Roska Botond olyan felfedezést tett, amelyet azelőtt el sem tudtunk volna képzelni, reményt adva ezáltal a világon több millió érintettnek és hozzátartozónak. ’Olyan vakság amin nem lehet segíteni nem létezik.’ Bár a kutatások még folyamatban vannak, hogy hamarosan a gyógymód elérhető legyen a látássérültek számára, de a magyar neurobiológus egy a látást fejlesztő terápiájáért máris számos világszerte rangos orvosi elismerést is átvehetett. Többek között 1997-ben elnyerte a Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban Botond vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért. 2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda. Magyarországon 2019-ben elnyerte a Semmelweis Budapest Award díjat és a Magyar Szent István-rendet is.
"Roska Botond olyan felfedezést tett, amelyet azelőtt el sem tudtunk volna képzelni, reményt adva ezáltal a világon több millió érintettnek és hozzátartozónak. ’Olyan vakság, amin nem lehet segíteni nem létezik.’ Bár a kutatások még folyamatban vannak, hogy hamarosan a gyógymód elérhető legyen a látássérültek számára, de a magyar neurobiológus egy a látást fejlesztő terápiájáért máris számos világszerte rangos orvosi elismerést is átvehetett. Nem kérdés számomra, hogy nagyon büszkék lehetünk rá, és hogy feltétlenül a jelöltek között van a helye."
