Szabó T. Anna költő, író és műfordító. Elsősorban költőnek tartja magát, de ír mellette prózát, valamint nagyon szeret gyermekeknek írni, gyerekkönyveket fordítani. Számára a zene és a költészet szoros kapcsolatban áll: „Minden, amit írok, zenei alapon íródik, a zenére íródik tulajdonképpen” – mesélte. A költészet örömforrás számára, és ez különösen igaz a gyerekverseire, amelyeket mindig egy adott dallamra ír.
Gyerekkorában a könyvek világa alakította személyiségét, amelyben meghatározó szerepet játszott a családi háttér. Édesapja és nagyapja könyvtárai fontos ihletforrások voltak számára, a versek már akkor magával ragadták. Amióta gyerekkorában kapta az első megerősítéseket, hogy költőként is érvényesülhet, és azóta is töretlenül ír. A költészet szeretete mellett a képzőművészet és a zene is fontos szerepet játszik az életében, hiszen rendszeresen dolgozik együtt zenészekkel és más művészekkel.
Szabó T. Anna nemrég megjelent verseskötete, a Vigasz a gyász, az elengedés, és a megújulás témáival foglalkozik. „Az édesanyám elvesztése után hosszú ideig nem tudtam sírni, de írni tudtam, és az írás által próbáltam megbirkózni ezzel az érzéssel” – vallja. A kötet versei az élet legnehezebb pillanataiban próbálnak erőt és vigaszt nyújtani az olvasónak.
A költő Dudorászó című kötete egyaránt szól gyerekeknek, nagy testvéreknek és szülőknek. A Dudorászó fejezeteiben reggeltől estig, a hétköznapoktól, hétvégéktől az ünnepekig és a vakációig minden időre és alkalomra találunk verseket. Jöhet eső, fújhat a szél, irány az erdő vagy épp a meleg kuckó. Ritmikus mondókák, lágyabb altatók, rengeteg vicces állat és ember jelenik meg a lapokon, a kötet végén pedig egy csokor verset kaptak a nagyobbak és a szülők is, hogy megpihenjenek a nagy pörgésben.
Honlap: http://szabotanna.com
Facebook: https://www.facebook.com/annatszabo
Instagram: https://www.instagram.com/szabotanna/
Szabó T. Anna legragyogóbb, legvirtuózabb, legelismertebb, legszuggesztívebb hangú költőink közé tartozik. Ráadásul kifogyhatatlan és félreismerhetetlenül sajátos energiatöltő pont is egyben. Összes kütyünket, elektromos járművünket, de még szívünket is bízvást rácsatlakoztathatjuk az ő vitalitására. Ha ő szólal meg, önkéntelenül odakapjuk a fejüket. Mert amit mond, fontos, neki is, nekünk is. Mindig magát mondja, a magáét mondja, a magáéból ad nekünk. És mindez mégis mindig ránk vonatkozik. Meg az egész világra. Akár mondókáról, akár zsoltárról, akár népdalról, akár özönlő szabadversről, akár könnyed dalról, akár gyászmelódiáról van szó, földtől az égig viharzik, táncol, süvölt, bukfencezik a szózuhatag. Amit ír, az szépen fáj, erősen tart, komolyan nevettet, téttel ríkat. Ráadásul az ő beszédében évszázadok magyar költészete visszhangzik, éppoly bensőségesen és maian szólal meg Balassi, mint Nemes Nagy Ágnes vagy Kosztolányi, és mind kifogástalanul beszélnek szabótéannául.
