Kalányos Ottó

Társadalmi díj - 2025

Kalányos Ottó története a bizonyíték arra, hogy a feltétel nélküli szeretet képes sorsokat formálni. Ma, Csíkszentkirály segédlelkészeként, nemcsak a szószékről hirdeti az evangéliumot, hanem saját életével is tanúságot tesz a bizalom és az elfogadás erejéről.

Gyermekkora nehézségekkel indult: édesanyja a kórházban hagyta, súlyos betegséggel küzdött, és az orvosok is lemondtak róla. A túlélés már önmagában csoda volt. Nevelőszülőkhöz került, majd isteni gondviselés vezette egy szerető családhoz, ahol megtapasztalta azt a feltétel nélküli szeretetet, amely egész életét végigkíséri. „Nem számított, hogy cigány vagyok, vagy milyen gyenge – az anyám a szemembe nézett, és magához ölelt” – meséli ma is hálával.

A papi hivatás gyermekkora óta ott élt benne. Már kisfiúként misézett a csűrben, de a döntés középiskolásként érlelődött meg. Útját sokszor nevelőanyja hitbeli bölcsessége egyengette – olykor szinte titokban terelgetve őt a teológiára vezető ösvényen.

Ma papi szolgálatában különösen fontos számára a roma identitás és a cigánypasztoráció. Gyermekként elutasította gyökereit, de kispapként felismerte: cigányként teremtette a Jóisten, és így kell kibontakoztatnia hivatását. Munkája során az elesettek, a gyermekek, a közösség mellé áll, és segíti őket abban, hogy értékesnek, elfogadottnak érezzék magukat.

Papi jelmondata – „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek” – mindennapi szolgálatának iránytűje. Hiszi, hogy az egyház nem kirakat, hanem élő, küzdő közösség, amelynek tagjaihoz testvérként kell lehajolni.

Amikor nem a templomban találjuk, Ottó szívesen fotózik, sportol, podcastet készít vagy barátaival van. A közösségi élet éppoly fontos számára, mint a liturgia.

Élettörténetével és szolgálatával arra tanít: bárhonnan indulunk is, a szeretet, az elfogadás és a hit képes életünk legnagyobb csodáit kibontakoztatni.


Facebook: https://www.facebook.com/ottokavagyok

Nagyköveti méltatás
Kapás Boglárka 104_web.jpg

Kapás Boglárka

Ottó története egyből hihetetlenül meghatott. Egyszerre tanít nekünk sok mindent: az elfogadást, az alázatot, az önmagunkba vetett hitet, és talán ami a legfontosabb: egymás szeretetét. Nehéz sorsú fiatalként indult, és (még mindig fiatalon) jelenleg mások megsegítésén dolgozik nap, mint nap. Nem mellesleg, összeköt bennünket Erdély, hiszen Ő Csíkszentkirályon segédlelkész, én magam pedig félig kolozsvári vagyok. Ami azonban a leginkább példaképpé teszi számomra, az a tiszta hite és rendíthetetlen kitartása. Ottó nemcsak a saját életét formálta át, hanem másokét is – csendesen, szívből, igaz emberséggel.

Kalányos Ottó.jpg