Faragó Tamás az ELTE Etológia Tanszékének tudományos munkatársa, bioakusztikus, aki a kutyák vokális kommunikációját kutatja. 2006 óta foglalkozik ezzel a területtel, célja, hogy megértse hogyan módosítják a kutyák a hangadásaikat külső minták alapján – az eredménnyel pedig az emberi nyelv evolúciójába nyújthatnak betekintést. Kutatásaival az Európai Kutatási Tanács (ERC) rangos Consolidator Grant pályázatának nyertese lett, amely több mint 2,5 millió eurós támogatást biztosít munkájához.
Faragó kutatási témája a vokális tanulás evolúciója és annak biológiai, etológiai háttere, amely különösen ritka a nem emberi emlősöknél. Az emberek hangutánzási képessége egyedülálló, az emlősöknél kifejezetten ritka, a kutyák valamiért mégis tudnak olyan hangokat kiadni, amelyek nem részei a veleszületett repertoárnak. Faragó azt vizsgálja, hogy a kutyák hogyan alkalmazzák ezeket a kommunikáció során. A kutyák tanulási képességei az emberrel való szoros együttélés során alakultak ki, és ezáltal fontos modellek lehetnek az emberi nyelvfejlődés tanulmányozásában.
Faragó Tamás az ELTE-TTK tudományos munkatársa, a Biológiai Intézet Etológiai Tanszékének és az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoportjának oktatója több, mint két és fél millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási alaptól. A 2024 nyarán induló, öt évre szóló támogatás segítségével az emberi nyelv egyik fontos elemét, a vokális tanulás képességének lehetőségét kutatja a kutyáknál. A vokális tanulás leegyszerűsítve a hangutánzás, vagyis az olyan hangok produkálása, amelyek nem részei a veleszületett repertoárnak. Ami az embernél alapvető képesség, az a többi emlősnél ritka: eddig csupán a cetek, a fókák, a denevérek és az elefántok esetében írtak le hangutánzó készségeket. Hogy az ember e képességének hogyan került a birtokába, az a mai napig rejtély. Faragó Tamás ezzel a kutatással világszinten nagy érdeklődésre számíthat.
